Kistigris és Kismackó békésen éldegélnek együtt egy folyóparton. Boldogok, elégedettek, úgy érzik, mindenük megvan, amire csak szükségük lehet: egy házikó kéménnyel, ennivaló és egy jó társ. Egy napon Kismackó horgászás közben egy faládát fog ki a vízből. PANAMA felirat áll rajta és banánillata van. Este már együtt fantáziálnak Kistigrissel a varázslatos helyről, ahol minden nagyobb és szebb, mint otthon és ahol minden tetőtől talpig banánillatú. Úgy döntenek, másnap útra kelnek álmaik országába, Panamába. Útjuk során több állattal is megismerkednek, megtapasztalják az otthontalanság viszontagságait, a bizonytalanságot, és azt, hogy milyen jó, ha az embernek van egy barátja, mert akkor semmitől sem kell félni. Végül megtalálják, ami után vágyakoztak.

Ez a mese a barátságról, az álmokról és arról szól, hogy vajon tudjuk-e valóban értékelni azt, amink van.